amikor otthon már ideje lefeküdni, mindig az jut az eszembe, hogy mennyivel más vagyok, mint a többiek. 

amikor pedig már elaludtam, arról álmodok. szerintem nem csak én vagyok más, hanem a családom is. 

ez a változás, nagy hatással van a kis tesómra, akit úgy hívnak, hogy Dorka. 

viszont  én, azaz Borcsa, más hatással vagyok a változásra, de most az önéletrajzomat fogom meg mutatni:

nem az a megszokott család vagyunk. íme néhány jellemző a nem megszokott családról: más ruha, más

viselkedés, más játékok stb. egyszóval mások vagyunk mint a többiek. a környezetemben lévő tárgyakról,

majdnem mindenki azt állapítja meg, hogy angolok vagyunk. már volt ilyen:

éppen sétáltunk zacskós vízzel a kezünkben, amit egy sátorban osztogattak és mi is kaptunk belőle.

aztán odajött hozzánk egy néni, és angolul kezdett el velünk beszélni.

Gábor válaszolt rá angolul, aztán Dorka meg kérdezte (magyarul) Gábortól, hogy a néni milyen nyelven beszélt,

és a néni (magyarul) azt mondta, hogy angolul, bocsánat. nem tudta, hogy magyarok vagyunk.

tehát így történt. aszt hiszem, hogy már majdnem mindent elmondtam, csak a kérdéseket nem:

1. neked milyen az önéletrajzod?

2. ha természetes akkor miért?

3. ha különleges akkor mi benne a különleges?