Bori egypercesek

amikor otthon már ideje lefeküdni, mindig az jut az eszembe, hogy mennyivel más vagyok, mint a többiek. 

amikor pedig már elaludtam, arról álmodok. szerintem nem csak én vagyok más, hanem a családom is. 

ez a változás, nagy hatással van a kis tesómra, akit úgy hívnak, hogy Dorka. 

viszont  én, azaz Borcsa, más hatással vagyok a változásra, de most az önéletrajzomat fogom meg mutatni:

nem az a megszokott család vagyunk. íme néhány jellemző a nem megszokott családról: más ruha, más

viselkedés, más játékok stb. egyszóval mások vagyunk mint a többiek. a környezetemben lévő tárgyakról,

majdnem mindenki azt állapítja meg, hogy angolok vagyunk. már volt ilyen:

éppen sétáltunk zacskós vízzel a kezünkben, amit egy sátorban osztogattak és mi is kaptunk belőle.

aztán odajött hozzánk egy néni, és angolul kezdett el velünk beszélni.

Gábor válaszolt rá angolul, aztán Dorka meg kérdezte (magyarul) Gábortól, hogy a néni milyen nyelven beszélt,

és a néni (magyarul) azt mondta, hogy angolul, bocsánat. nem tudta, hogy magyarok vagyunk.

tehát így történt. aszt hiszem, hogy már majdnem mindent elmondtam, csak a kérdéseket nem:

1. neked milyen az önéletrajzod?

2. ha természetes akkor miért?

3. ha különleges akkor mi benne a különleges?

a macskákról sok mindent tudunk. őőő... mondjuk: játékosak, bundásak, és fára másznak. nekem is van egy macskám akit úgy hívnak, hogy TÓBIÁS. a bundája fekete, és szeret játszani, és fel szokott mászni az asztalra, és leborítja a virágot, és aztán onnan kel lezavarni. néha még dülöngél. na jó most már kérdezek:

1. neked van macskád?

2. ha van akkor hogy viselkedik?

3. hogy hívják?

4. milyen színű a bundája?

a világon sokféle torta létezik, de mindegyik más ízű, más fajtájú. a tortáknak különbségei vannak. ha egy tortát megnézel, akkor sok mindent látsz rajta. például meglátod: fajtája, készítése, és a többi, és a többi. én most csak arról szeretnék beszélni, hogy a FAJTÁJA MILYEN. például: ananász torta, eper torta, csoki torta, vanília torta, barack torta, banán torta, cseresznye torta, és még sorolhatnám. még egyébként sok, nagyon sokféle torta van. na többet már nem tudok mondni, de most se maradnak el a kérdéseim:

1. te, hogy látod azt amit én mondtam?

2. te milyen tortákat ismersz még?

3. te, neked melyik a kedvenc tortád?        és én most ide pont egy eper tortát fotóztam, amin még MACIK is vannak.

a blogot nagyon nehéz megérteni.

Én Bori vagyok és ez az első blogom. Anyukámtól Gabitól vettem az ötletet, mert olyan kíváncsi voltam, hogy máris elkezdtem érdeklődni az után, hogy milyen is valójában egy blog. Rájöttem, hogy a blog az valami irtóra bonyolult dolog, de egyben furcsa is. Ettől függetlenül még természetesen nem dől össze a világ. Persze én rögtön láttam, hogy ez irtóra hosszú lesz. Kiderült, hogy igazam volt, de nem olyan vészes. Ettől függetlenül ott van még az az aggodalom, hogy jaj, lehet, hogy senki sem fog ráklikkelni az én blogomra mert uncsi. De ettől sem fog leszakadni az ég.

Egyébként fölösleges nyafogni, mert van jó dolog is benne. Például, hogy sok mindenki megnézheti, hogy te mit gondolsz és miről. De most térjünk vissza a problémákhoz. Ott van az a probléma, hogy mi lesz akkor, ha kifogyok az ötletekből. Én tudok rá egy megoldást: hagyd abba, még akkor is, ha csak egy vagy két mondatot írtál. Azt is lehet csinálni, hogy megkérdezel valakit, hogy ő mit írna a te helyedben. De több megoldás is van. Oké, most már én is kezdek kifogyni az ötletekből, de nem számít mert van sok kérdésem.

1. te mit gondolsz a saját blogodról?
2. mik a problémáid és mi a jó benne?
3. te miről írnál és ha valakiről kiről, ha valamiről miről?

Ezek voltak tehát a kérdéseim.